Részlet: 10. fejezet

A konyhába érve tanácstalan lettem. Nem sok mindent találtam a hűtőben, ráadásul bevallom őszintén még soha nem főztem. Soha nem gondoltam, hogy szükségem lehet rá, hisz gazdag voltam. Egy egyszerű spagetti mellett döntöttem, azt talán még én is el tudom készíteni. Fel raktam forrni a vizet, és vettem ki a hűtőből egy kis sajtot, hogy lereszeljem. Egy biztos, hogy nincsen nálam szerencsétlenebb. Darren vigyorogva figyelt az ajtóból, én pedig dühösen néztem rá. Csak az a baj, hogy béna vagyok, és mivel Darrent figyeltem, véletlenül megreszeltem az ujjamat is. Kiserkent a vérem.
Elfintorodtam, és az okozóra néztem, hogy elküldhessem a fenébe, amikor megdermedtem. Darren már nem vigyorgott, de még mindig engem nézett. De már nem ugyanúgy. A szemei vörösek lettek, de ezt talán csak képzeltem. A vágy azonban leplezetlenül ott volt, úgy nézett rám, mintha azonnal nekem támadna. Megrettentem a félelemtől, de mire hátrálhattam volna, eltűnt. Olyan gyorsan, mintha ott sem lett volna. Zihálva néztem a helyet, ahol állt. Megőrültem volna? Talán ott sem volt, csak én képzeltem oda. Talán agyamra ment a bezártság, annak ellenére, hogy még csak pár napja voltam itt. Biztosan csak képzelődtem. Gyorsan letöröltem az ujjam, majd befejeztem a főzést. Nem éreztem az ízét, bár ugyanolyan volt, mint máskor. A képzelgésem járt a fejemben. A vörös szemek annyira ismerősek voltak… Megborzongtam és elindultam a nappaliba. Darren nem volt itt.